A Naprendszer általános jellemzői

1. A Naprendszer

Jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszerben 9 nagybolygó található: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. A bolygóknak nincs saját fényük, csak a Nap fényét tükrözik vissza. Kétféle mozgás jellemző rájuk: ellipszis alakú pályán, azonos irányba keringenek a Nap körül, és a saját tengelyük körül forognak. Minél távolabb van egy bolygó a Naptól, annál nagyobb távolságot kell befutnia.

A tengely körüli forgás időtartama minden bolygó egyedi sajátossága. A bolygók többsége a Földdel azonos – direkt – irányú forgást végez. Kivételt a Vénusz és az Uránusz, amelyek ellentétes – retrográd – irányban forognak. A bolygókat két csoportba osztjuk. Vannak a Föld-típusú – Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Plútó – és a Jupiter-típusú – Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz – bolygók.

A Föld-típusúak kisebb átmérőjű, de nagyobb sűrűségű bolygók. Kőzetbolygóknak is nevezzük őket, mivel van szilárd felszínük, ami határozottan elválik a légkörüktől A Jupiter-típusú bolygók nagyobb átmérőjű, de kisebb sűrűségű égitestek. Nincs szilárd felszínük. Sok holdjuk és gyűrűrendszerük van. A bolygók holdjai egyszerre forognak a tengelyük körül, keringenek bolygók körül, a bolygókkal együtt pedig Nap körül.

A belső bolygók holdjait kőzetholdaknak, a távollakat vízjég- és kőzetholdaknak nevezik. Döntő többségüknek nincs légköre. Az üstökösök a Naprendszerben időnként feltűnő égitestek, a Nap körül keringenek és csak napközelben láthatók. Egy üstökös három részből áll: magból, kómából vagy üstökből és csóvából. Pályájuk alapján az üstökösök lehetnek rövid periódusúak (100 évnél kevesebb), és hosszú periódusúak (több száz év után térnek vissza). Naprendszerünkben kb. 100 milliárd üstökös kering a Nap körül. Az életkoruk korlátozott, elpusztulhatnak, széthullhatnak. Pusztulásukat meteorhullás is jelzi. A meteorok többsége még a Föld légkörében elég. Azokat, amelyek elérik a földfelszínt, meteoritoknak nevezzük. A meteoritoknak három fő típusuk ismert: vasmeteoritok, kő-vas meteoritok és kőmeteoritok.

A csillagok olyan izzó gázgömbből álló égitestek, amelyek fényt és más energiát sugároznak szét a világegyetem minden része felé. Távolságukat fényévvel mérik, ez az a távolság, amit a fény 1 év alatt tesz meg. Ez kerekítve 9,5 billió km. A Napon túli csillagok közül a legközelebbi a Proxima Centauri, amelynek távolsága 4,3 fényév. A csillagok fényereje méretük, tömegük és hőmérsékletük szerint különbözik. A nem állandó fényerejű csillagokat változócsillagoknak nevezzük. Ilyenek például a nóvák és a szupernóvák.

A csillagok nem rendszertelenül szétszórva, hanem csillagrendszerekben csoportosulva helyezkednek el. Földünk a spirális alakú Tejút vagy Galaxis csillagrendszerben található. A Tejút egyik végétől a másikig 100 000 év alatt jut el a fény.

2. A bolygók

1. Merkúr: (római mitológia – istenek hírnöke)

Felszíne: kráterek, síkságok

Légkör: nem jelentős

Hőmérséklet: 330-480°C

Forgás: 59 nap, direkt

2. Vénusz: (római mitológia, szépség, szerelem istennője)

Felszíne: kráterek, síkságok, vulkánok

Légkör: CO₂, H₂O (üvegházhatás)

Hőmérséklet: 480°C

Forgás: 243 nap, retográd

3. Föld